PVG Ganoderma kapszula, 250db

A pecsétviaszgomba - PVG - , az egész szervezetre jótékony hatással bír, de legfőképpen immunerősítő hatásáról ismert.
Alkalmazzák krónikus szívbetegségnél, hepatitisz esetén, vércukorszint csökkentőként, tumorgátlóként, koleszterinszint csökkentőként.
A PVG kapszula pozitív tulajdonságai közé tartozik, hogy segít az álmatlanság leküzdésében, májvédő hatással rendelkezik, antioxidáns hatású és gyulladáscsökkentő. A PVG kapszula hatóanyagai közé tartoznak a poliszacharidok, az aminosavak, a fehérjék és egyéb biológiailag aktív anyagok.
A PVG kapszula a Candida és a herpesz vírus esetén is hatásosnak bizonyult. Vizsgálatok bizonyították, hogy a cukorbetegségben szenvedőknél, rendszeres fogyasztás után csökkent a vércukorszint.
A ganoderma hatóanyagai között rengeteg nyomelem, 17 féle aminosav és fehérje mutatkozik.

PVG kapszula felhasználási javaslat: Napi 1 kapszula, szükség szerint napi 2 kapszula.

PVG kapszula összetevők: Ganoderma Lucidum őrlemény, vörös szőlő mag-héj liofilizált őrlemény, kendermag őrlemény, C-vitamin.

Ugrás vissza a Termékhez

Az immunrendszer és a rák

A védekezőrendszerünk az evolúció legkoraibb napjaiból származik. Már azelső sejteket vírusok, baktériumok vagy gombák veszélyeztették és így védelmetigényeltek. A nem specifikus és magasabb rendű élőlényeknél a specifikusimmunrendszer ezek elhárítása érdekében fejlődött ki. A nem specifikus immunrendszerhez tartoznak a makrofágok (falósejtek)és a természetes ölősejtek. Mindkettő válogatás nélkül minden ellen fordul, ami nem tartozik a szervezethez. Az ölősejtek feloldják, a makrofágok felfa ljákaz "idegeneket". Az idegen behatolók elleni gyorsabb és célzottabb eljárások érdekében a magasabb rendű élőlények specifikus immunrendszert fejlesztettek ki. Ez akövetkező módon működik: minden sejt, a vírusok és a baktériumok is egészen speciális jelzést viselnek a felületükön - mint az autó a rendszámtáblát-, az úgynevezett antigéneket. A nem testidegen antigének sejtjeit elviseli az immunrendszer. A testidegen sejtekkel bíró antigének gyanút keltenek, azonosításra és megjelölésre kerülnek. Ezt mindenek előtt az immunrendszer termelte antitestek végzik el. Ezek állandóan a vérben és a nyirokban keringenek. Ha idegen antigénnel találkoznak hozzákapcsolódnak és jelzőanyagok (cytokinek) útján riadóztatják az ölő- és falósejteket.
Az egyszer már elhárított ellenségek antigén mintáját az immunrendszer speciális sejtjei megőrzik emlékezetükben. Ismételt fellépésük során képesek gyorsan és erőteljesen reagálni ellenük. Ezen alapszik a védőoltás elve is. Megismerteti az immunrendszert a várható kórokozókkal vagy felfrissíti emléküket. A védősejtek összefoglaló neve lymphocyta. A fehérvérsejtekhez, a leukocyták hoztartoznak és a csontvelő őssejtjeiben képződnek. A későbbi feladataikhoz a csecsemőmirigyben T-Iymphocytákká, vagy a bélbolyhokban B-Iymphocytákká alakulnak. Az utóbbiak termelik az antitesteket. A T-lymphocyták őssejtekre, memóriasejtekre, segítősejtekre, szuppresszor és egyéb sejtekre specializálódnak. Aktivitásukat a cytokin kormányozza. Ezeket maguk a védősejtektermelik és a helyzetnek megfelelően vivőanyag ként kerülnek felhasználásraa következő tartalmú jelekre: "összes ölősejt ide", "több antitestet előállítani", vagy a " támadást befejezni". A cytokinek közé tartoznak az interferonok, az interleukinek, a növekedési, a tumornekrózis faktorok és még sokegyéb.
A rák kezelése során ezen jelzöanyagok közül néhányat már felhasználnakterápiás célból. A daganatsejtek elleni védekezés során az immunrendszernek bizonyos nehézségei vannak. Egyrészt a ráksejtek kezdetben, mint a a szervezet sajátszármazékai, antigénekkel, melyek megkülönböztetnék ezeket az egészségessejtektől, gyengén vannak ellátva. Nem "idegennek " és " ellenségnek" ismeri fel ezeket a szervezet. Ezen kívül a daganatsejtek, mint ahogy a vírusok és a baktériumok is, rendelkeznek néhány olyan trükkel, amellyel képesek a védősejtek támadása alól kihúzni magukat. Képesek semleges fehérjeburokkal álcázni magukat. Mások támadás esetén eltaszítják antigénjeiket és az elhárítósejtekethamis nyomra vezetik. Ismét mások cytokint bocsátanak ki , mellyel a védelmi rendszernek a "támadást leállítani" jelzést adják ki. Ez megmagyarázhatja, hogy miért hat részben eltérően az immunterápia. Egyes rákféleségek, mint a melanoma (rosszindulatú bőrdaganat) vagy a veserák, jobban reagálnak például a kezelésre, mint mások. Úgy látszik, hogy az immunrendszer a betegeknél is egyénenként eltérően reagál. Ez úgy van, mint a többi kezelésnél is: nem minden szer segít igazán mindenkinek azonos mértékben.